Hírek

Három helyszínen is Kristóf Ágotára emlékeztek

2024. november 25., 09:37

Három helyszínen is Kristóf Ágotára emlékeztek csütörtökön. A Kossuth-díjas, magyar származású svájci író diákévei alatt Szombathelyen alkotta első verseit, 14 évesen. Mára a kritikusok a 21. századi frankofón irodalom egyik legjelentősebb szerzőjeként tartják számon. Leghíresebb műve - A nagy füzet - filmadaptációja a 48. Karlovy Vary-i Filmfesztiválon Kristály Glóbusz Díjat nyert.

Három helyszínen is Kristóf Ágotára emlékeztek

89 éve, október 30-án született Kristóf Ágota, világhírű író. A Kanizsai Dorottya Gimnázium második emeleti folyosóján a mai napig megtalálható a tablóképe. Itt tartották az iskola szokásos, évi megemlékezését, melyen a gimnázium igazgatója, Merklin Ferenc elszavalta Kristóf Ágota Tavasz című versét.

Merklin Ferenc - igazgató, Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium
Idegenné váltam, pedig minden pontosan olyan volt, és én is. Éreztem ezt a tekintetemben és minden mozdulatomban, mégis, most könnyű volt belenyugodva megállni és lenézni a földre.

A gimnázium külső falán 2014 óta ékeskedő Kristóf Ágota emléktábla előtt folytatódott az ünnepség. A osztályos tanulók A nagy füzet című regényből olvastak fel. 1986-ban jelent meg franciául, azóta 34 nyelvre lefordították. Svájc középiskoláiban kötelező olvasmány, de sok francia intézményben is tananyag, szülőhazájában mégsem kellőképpen ismert.

Czetter Ibolya - főiskolai tanár, ELTE SEK
A magyar nyelven magyaroknak író alkotók képezik azt a tábort tulajdonképpen, akiket igazán számon tart és a kánonba bevesz az irodalomtörténet, és mindazok, akik emigráltak, valamilyen szempontból perifériára kerülnek.

Az ünnepség résztvevői a Brenner János Kollégiumban, Kristóf Ágota egykori lakhelyén folytatták a megemlékezést. Itt a szerző Analfabéta című önéletrajzi írásából hangzottak el részletek. A program a Berzsenyi Dániel Könyvtár és az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett nyilvános felolvasó üléssel zárult a könyvtárban. Itt Baráthné Molnár Mónika igazgatója virággal köszöntötte az írónő munkásságát kutató Czetter Ibolyát, aki 2016-ban Kristóf Ágota életét bemutató könyvet publikált.

Czetter Ibolya - főiskolai tanár, ELTE SEK
Talán az is oka lehet annak, hogy mondjuk Kristóf Ágota nálunk nem volt annyira népszerű, mert amikor először fordították, tehát 1989-ben megjelent az első mű magyarul, akkor ugye egy rekanonizálódás játszódott le a magyar irodalomban, és például olyan emigráns írók kerültek előtérbe, mint Márai Sándor. És most nem akarom azt mondani, hogy túlságosan háttérbe szorított másokat, de azért ez az igazságnak a része.

Kőszeg és Szombathely - amelyeket Kristóf Ágota megörökített műveiben - beleíródtak a világirodalomba - fogalmazott Czetter Ibolya a megyei könyvtárban tartott megemlékezésen. A kőszegi Kristóf Ágota Műhely vezetője, Sümegi István előadásában az írónő II. Világháborús eseményeket ábrázoló leírásairól, a szerző pesszimizmusáról beszélt.

Sümegi István - filozófus
Amikor én először olvastam Kristóf Ágotát - az A nagy füzet című regény volt -, akkor egyrészt elképesztő módon le voltam nyűgözve, de úgy, ahogyan talán életemben egyszer a Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődésétől 16 éves koromban, másrészről annyira nyomasztónak, pesszimistának és brutálisnak éreztem a szöveget, hogy majdnem leraktam. Én nem vagyok egy szép lélek - legalábbis azt hiszem magamról -, de volt egy pont, amikor úgy éreztem, hogy egész egyszerűen én ezt nem tudom tovább olvasni.

A szervezők jövőre nagyszabású jubileumi megemlékezést terveznek Kristóf Ágota születésének 90. évfordulója alkalmából.