Hírek

Régészeti kutatómunka folyik a Szent Márton utcában

2024. november 21., 17:30

Régészeti kutatómunka folyik a Szent Márton utcában: római és kora Árpád-kori temetkezések kerültek elő. Az egyik legszebb lelet egy gazdagon díszített római sírkő, amelyen jól olvasható az elhunyt neve, az ábrázolások pedig a halált és az örök életet szimbolizálják.

Régészeti kutatómunka folyik a Szent Márton utcában

Október vége óta tart a régészeti szakfelügyelet a Szent Márton templommal szembeni építkezésen. A Savaria Múzeum munkatársai dolgoznak a területen, ami régóta ismert lelőhely.

Kiss Gábor - régész
"Mind a két oldalán a teleknek voltak korábban feltárások, ahol előkerültek sírok a római korból, Savaria keleti temetőjéből, mind pedig kora Árpád-kori temetkezések is előkerültek. Nem messze a Szent Márton templomtól volt egy soros temető, ami önmagában érdekes, mert egykorú a templom körüli és ez a soros temető. Felmerült már régen a kérdés, hogy kik azok, akik a keresztény időkben mégsem a templom köré temetkeznek?"

Előkerült a többrétegű temető egy újabb részlete, közel nyolcvan régészeti jelenséget dokumentáltak a szakemberek. A 4-5. századi sírokat kőből és téglából építették. Ebbe a sírkamrába előbb egy férfit, majd egy gyermeket helyeztek, és gazdagon díszített sírkővel fedték le. Az elhunyt férfi, Sextus Julius Tertinius a mai Németország területéről, Augusta Treverorumból, a mostani Trier városából származott. A sírkövet barátja állíttatta, a felirat és az ábrázolások mély barátságról, testvéri szeretetről árulkodnak. A 180 cm magas márvány síremléken látható a két gyermek géniusz virágfüzérrel, egy halált jelképező gorgófej, az örök életet szimbolizáló páva és az ikereket szoptató anyafarkas. A Savaria alapítása környékén létesített temetőt évszázadokon át használták, a felsőbb rétegekben kora Árpád-kori temetkezéseket találtak a régészek. Ottjártunkkor az egyik sírból pénzérme és S-végű bronz hajkarika került elő.

Kiss Gábor - régész
"Ez a korszaknak az általános ékszere, hordják férfiak nők, ez volt a divatékszer, a kora Árpád-kori magyarságnak az anyagi kultúráját jellemzi ez a tárgytípus. Teljesen kitölti a Kárpát-medencét, természetesen Szombathelyen is hordták ezt a karikaékszert, ami általában a koponya mellett kerül elő."

Az elhunytakat koporsóba temették, erről árulkodnak a sírgödrökben a rozsdás vasszögek. Hogy az Árpád-korban kik temetkezhettek ide, azt a kutatók egyelőre csak sejtik, de valószínűleg a római helytartói palota helyén létesült királyi vár szolganépe nyugszik itt.

Kiss Gábor - régész
"A besenyők a pogányságukról híresek, nem akarnak a templom köré temetkezni, vagy nem engedik őket, egy kicsit messzebbre temetkeznek, ezt lehet elgondolni, ezt majd megmondják a kielemzett leletek, de ez merül fel. Voltaképpen az ő temetőjüket is meg kellene találni valahol. Máshol a korszaknak temetője nem került elő eddig, csak itt."

A lelőhelyen több bolygatott sírt is találtak, korábban illegális ásatások folyhattak itt. Az előkerült jelenségeket dokumentálják - rajzolják, fotózzák és felmérik -, a leletek pedig a múzeumba kerülnek.