Vasárnap megtelt a zsidó imaház emlékezőkkel a holokauszt 80. évfordulóján. A magyar és az izraeli Himnusz hangjait követően Márkus Sándor mondott emlékbeszédet. Úgy fogalmazott: közel félmillió zsidó ember vesztette életét, mindannyian a társadalom fontos és megbecsült tagjai voltak.
Márkus Sándor - örökös tiszteletbeli elnök, Szombathelyi Zsidó Hitközség
- Napra pontosan 78 éve ebbe a kis zsinagógába gyűlt össze az a maroknyi megmaradt zsidó ember, akik mindegyike családja, rokonsága és hittestvérei elvesztését gyászolta.
A megemlékezésen felolvasták Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének levelét. Majd Nemény András polgármester emlékezett: a második világháború az emberiség szégyenfoltja, amit soha, senki nem feledhet. Szombathely történelmét is befeketíti, hogy ez az embertelenség megtörténhetett.
Nemény András - polgármester
- 1944 nyarának történéseiből sokáig nem beszéltek. Talán a szégyen indította el vagy az a hibás feltevés, hogy ne tépjük fel a sebeket vagy csak azt, hogy Én nem álltam még készen rá. Aztán rájöttem, pont az igazság kimondása az, amivel tartozunk magunknak és tartozunk az ártatlan áldozatoknak is. Annak az igazsága, hogy Szombathely is azon városok közé tartozott, amelyik nem védte meg a polgárait, amely hagyta, hogy több mint 3000 tagját, köztük 613 gyereket a reménytelenségbe, a pusztulásba, a füstbe vigyenek.
A 20. század két legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és a nácizmus több millió ember életének kioltásáért felel, mondta Székely János megyéspüspök, aki kiemelte: mindenek felett a szeretet biztosíthatja, hogy ne ismételje meg önmagát a történelem.
Székely János - megyéspüspök
- II. János Pál pápa mondta, ha elvész az isten, elvész az ember is. Mert az emberi méltóság legfőbb és igazi alapja abban a meggyőződésben rejlik, hogy az ember nem csak egy okos állat, nemcsak egy faj egyede, hanem minden egyes ember az éppen csak megfogant kis élet édesanyja szíve alatt, a sérült ember, a magatehetetlen idős ember, végtelen érték.
A szertartáson Fekete László főkántor gyászdalt énekelt, majd Darvas István főrabbi Mózes szavaira emlékeztette a megjelenteket, miszerint a múltat nem szabad elfelejteni, azt nemzedékről nemzedékre tovább kell adni. A megemlékezés a zsinagóga mellett álló mártírok emlékművénél folytatódott, amelyet a holokauszt áldozataiért emeltek 1946-ban. Itt koszorút és kavicsokat helyeztek el a városi és vármegyei önkormányzat, a kormányhivatal valamint a zsidó szervezetek vezetői. A 80. évforduló alkalmából Kardos Tamás Auschwitz-i fotóiból kiállítás nyílt a Batthyány téren, amely a 20. század egyik legsötétebb időszakát elevenítette fel.