Karitasz Alapítvány
Karitasz Alapítvány
Karitasz Alapítvány

Hírek

A Szombathelyi Egyházmegye papsága is hozzájárult a magyar tudományos élet felvirágoztatásához

2025. április 01., 16:30

A Szombathelyi Egyházmegye papsága is hozzájárult a magyar tudományos élet felvirágoztatásához a 19. században – hangzott el egy pénteki történészi találkozón, amit a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából rendeztek az Egyházmegyei Levéltárban. Kiállítás is nyílt, amely a papság tudományos munkáját és meghatározó magyar személyiségek levelezését is az érdeklődők elé tárja.

A Szombathelyi Egyházmegye papsága is hozzájárult a magyar tudományos élet felvirágoztatásához

Bitnicz Lajos szombathelyi paptanár nemcsak korának polihisztora volt, hanem fontos szerepet játszott a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapszabályának kidolgozásában is 1828-ban. Mellette olyan szombathelyi kiválóságok járultak hozzá a magyar tudományos élet 19. századi fellendüléséhez mint Szilasy János, Nagy János, Vass László és Kresznerics Ferenc, a Magyar Tudós Társaság első tiszteleti tagja.

Tóth Péter - irodalomtörténész
“Három kötetben összegyűjtött nagyjából 80 ezer címszót és két kötetben ki is adta a Magyar Szótárt, amely gyökérrendű szótár volt és deákozattal, azaz latin megfelelőkkel is ellátta.”

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata már a 18. században felvetődött, de az események az 1825-ös pozsonyi országgyűlés után gyorsultak fel: itt ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyéves jövedelmét az intézmény javára. A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg munkáját, célul tűzve ki nemcsak a tudomány művelését, hanem a kutatások során megszülető új eredmények ismertetését és a magyar tudomány képviseletét is.

Melkovics Tamás - történész, ELTE BTK Történeti Intézet
A magyar tudomány fellegvára, a tudományosság őre. És azt gondolom, hogy az elmúlt sok évtizedben megtudott felelni ennek a küldetéstudatának.”

A Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Csoportjának rendezvényen elhangzott: a reformkorban a Katolikus Egyház még a jozefinizmus terheit cipelte, ezért anyagilag nem, a papság tevékenysége révén viszont szakmailag tudta segíteni a kibontakozó magyar tudományos életet.

Bakó Balázs - történész, ELTE BDPK Történelem Tanszék
Ebben az állam által szorosan felügyelt rendszerben a kiugrási lehetőséget a tudományos pálya jelenti az egyházaik számára. Ez különösen igaz a papság középső rétegére, akik így jutnak az egyházmegyéből országos szerephez, jelentőséghez, hírnévhez. És ehhez a tudományos pálya, és a tudományos akadémiai tagság jelentős mértékben hozzájárul.”

Az egyházmegyei levéltár kiállítás mások mellett Arany János, Rómer Flóris és Széchenyi István leveleit is bemutatja.