Magyarország energiakészletének 62%-át fosszilis energiák behozatalából fedezi. A földgáznak pedig 82%-a származik importból. Miközben a nemzeti energiastratégia is megfogalmazza a megújuló energiák alkalmazásának mind nagyobb mértékű felhasználását, a jelenlegi arány mindössze 9%, mert a szelíd energiát hasznosító berendezések költsége magas és csak hosszabb távon térül meg a befektetés. Pedig a magyar lakások csaknam kétharmadának pazarló az energiafelhasználása.
Dr. Toldi Ottó - főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
"Ma a megújuló energiákkal termelt energia azért drágább, mint a fosszilis, mert nyilvánvaló, hogy ártámogatással, állami támogatással műkdik, vagy a fogyasztókra rak többletterhet. Ez egyik oldalról sem járható út, nagyon óvatosan kell megszabni ezeket az arányokat."
A technológiák gyors ütemű fejlődése miatt is elengedhetetlen a stratégia folyamatos felülvizsgálata - hangzott el a fórumon. Ilyen innováció például a naphőerőmű, amely a nap hőjével fejlesztett forró gőzt vagy gázt alakítja elektromos árammá. A zöldenergia előállítást növelheti Szombathelyen a tervezett biomassza erőmű, amely villamos- és hőenergiát termelne a tüzelőanyagként szolgáló faaprítékból.
Csehi József - elnökségi tag, MMK Energetikai Tagozat
"Ez a legjobb megoldás, a legcélszerűbb, ahol nemcsak hőt, hanem eleve kapcsoltan villamos energiát is termelnek. Igazából ez a jövő útja."
Vas megyében eddig még kihasználatlan tartalékok vannak a geotermikus energiából is - hangsúlyozta Németh István, a mérnöki kamara megyei elnöke. A Klíma- és energiaügyi államtitkárság főosztályvezető-helyettese pedig előadásában a szén- és lignitvagyon környezetbarát hasznosításnak szükségességét emelte ki.
