Negyven évvel ezelőtt, 1984 tavaszán rendezték az első levéltári napot, és bár csak online, de még a koronavírus-járvány idején is megtartották. Fontos fóruma a szakmának a szombathelyi esemény.
Kovács Eleonóra - főtanácsos, MNL Tudományos Igazgatóság
A levéltári nap az mindig találkozásra lehetőség, de nemcsak levéltárosok egymással való találkozása, hanem a levéltárhasználókat is szeretnénk ilyenkor mindig megszólítani, invitálni, és most ez egy olyan, reménykedem, hogy akik eddig még nem fordultak meg az itteni vármegyei levéltárban, ezt követően majd rendszeres látogatói lesznek.ť
A 41. levéltári nap fókuszában az anyakönyvek voltak, amelyek sokkal többet mutatnak családtörténeti epizódoknál.
Melega Miklós - igazgató, MNL Vas Vármegyei Levéltára
Ilyen értelemben a családtörténeti kutatásnak az elsődleges forrása, de ennél sokkal több, sokkal sokrétűbb. Lehet ezt akár bizonyos társadalmi kapcsolatoknak, kapcsolati hálóknak a vizsgálatára, akár statisztikai elemzéseket is lehetne vele folytatni, de születés, halálozás, egészségügyi kérdések, akár járványok pusztítását lehet vizsgálni.
Az anyakönyvekből kinyerhető adatok változatosan alakultak az évszázadok során, hiszen volt idő, amikor több, és volt idő, amikor kevesebb adatot vittek fel a születések, a keresztelők, a házasságkötések és a halálozások alkalmával.
Feiszt György - helytörténész, levéltáros
Ujváry Ede akkor még csak anyakönyvvezető volt, később lett csak polgármester, az első bejegyzésénél az van, hogy halál oka tüdőgyulladás, spanyol nátha okozhatta.ť
A levéltári napon több szempontból is körbejárták az anyakönyv témáját: szólt előadás például az anyakönyvi adatokról a falukutatás forrásaként; és témát adtak a trianoni békediktátum után Jugoszláviának átadott anyakönyvi iratok is.
